Benjamin Mee, a szabad szellemű, állatbarát újságíró egy régóta dédelgetett álomtól vezérelve londoni lakását és a nagyvárosi mókuskereket egy dél-franciaországi tanya nyugalmára cseréli. Gyönyörű feleségével és két gyermekükkel színes élővilág lakta, idilli környezetben telnek mindennapjaik, ám a harmónia egy szempillantás alatt szertefoszlik: Mee feleségénél, Katherine-nél súlyos betegséget diagnosztizálnak. A rosé illatú idill nyugalmát nemcsak a gyilkos kór formájában felbukkanó átok veszélyezteti, hanem egy ingatlanközvetítői brosúrában rejtőző áldás is, egész pontosan egy hirdetés, amely a Dartmoor Vadasparkot kínálja eladásra. A családi körben működtetett állatkert látomása szinte a teljes Mee famíliát rabul ejti - többek között a hetvenes évei közepén járó, szafaritúrákon oroszlánokat simogató édesanyját, aki még a tetemes családi örökséget is hajlandó feláldozni az állatkertért. Persze a siker és az állatkert megnyitása felé vezető úton akadályok tömege tornyosul Benjamin és hűséges segítői elé: borúlátó bürokraták, fukar bankok, szabadságvágytól fűtött farkasok, valamint véget nem érő felújítási munkálatok nehezítik a célba érést. A Guardian egykori munkatársának első könyvében a szépirodalmi, dokumentarista, illetve tudományos elemek Gerald Durrell műveit idéző egyveleget alkotnak: Benjamin Mee gördülékeny, humoros stílusa letehetetlenné teszi a Dartmoor Vadaspark újjászületésének történetét.Kata már többször említette nekem, hogy el kellene olvasnom a könyvet és utánam talán ő is írna a filmadaptációról. Jó ideig tartott, mire végre a kezembe vettem és valahogy nem is kötött le annyira, mint szerettem volna, de akkor nézzük, milyen is volt valójában.
